Tudtad, hogy minden második ember kávézik és a víz után a kávé a legtöbbet fogyasztott ital a világon? A kávé iránti szeretet a legkülönbözőbb embereket képes összekötni, de azt talán nem is gondolnánk, hogy egy csésze kávéban mennyi történet rejlik!
Hogy mi fán terem a kávé és hogyan vált egy egzotikus növényből az egész világot meghódító kultúra? Soron következő cikkünkben ennek jártunk utána!
Honnan származik a kávé?
Azt, hogy ki fedezte fel a kávét és mikor, nem tudjuk biztosan, azonban számos legenda kering, melyek közül némelyik egészen az Ószövetségig nyúlik vissza. A Közel-keleten mindenki a sajátjának tekinti a kávé felfedezését, ezért az arab kávé legendák szinte végeláthatatlanok. Van azonban egy, amelyet – bár hitelességét tekintve szintén inkább mese – a legszélesebb körben elfogadott, mint a kávé története.
De hol terem a kávé?
A legvalószínűbb, hogy a kávé őshazája az etiópiai Kaffa környéke – ehhez a városnévhez kapcsolható a kávé neve is számos idegennyelven (arab: quahwa; török: kahve; görög: cofeo; olasz, francia, portugál: café; angol: coffee).
A növényről
A Coffea növénynek több családját is ismerjük, de a legelterjedtebb kettő a Coffea arabica és a Coffea canephora (ismertebb nevén robusta). A coffea a Ráktérítő, Baktérítő és az Egyenlítő közti területeken többfelé megterem. Piros bogyóit kávécseresznyének nevezzük. Ezek a termések a terméshús alatt rejtik az értékes kávébabot.
Érdekesség: a kávégyümölcs megszárított „leeső részeiből” (gyümölcshús és héj) egy különleges, gyümölcstea jellegű, magas koffeintartalmú ital, készíthető – ez a cascara.
Hódít a fekete leves – A kávé útja Európába
A kávé elterjedése a világban hamar elkezdődött. Etiópiából először keletre, az Arab-félszigetre jutott el, és a 15. századra a kávé termesztése és értékesítése fontos gazdasági tényezővé vált a térségben.
A kávé igazi kincsnek számított az arab világban, tilos volt kivinni Arábiából. Aki lebukott, azt halállal büntették, ám a Mekkába érkező zarándokok valahogy mégis el tudták juttatni messze földre.
„Arab bor” és a „Sátán itala”
Az első kávéról szóló feljegyzések Európában a 16. században jelentek meg. A közel-keletet megjárt utazók hazatérve egy ismeretlen italról meséltek, amit egy gyümölcsből készítenek, és mint a bort, úgy isszák – ezért egy időben „Arab bor” -nak nevezték.
Élénkítő hatása miatt azonban sokan gyanakodva nézték a fekete leves szerű frissítőt, egyesek úgy is hívták, hogy a „Sátán itala”. Egy legenda alapján VIII. Kelemen pápának köszönhetjük, hogy a kávé mégis elterjedhetett Európában. A történet szerint miután megkóstolta, annyira megszerette, hogy pápai jóváhagyást adott neki.
A 17. század végére a kávé már szinte mindenhova eljutott a kontinensen, az arabokat holland kereskedő cégek váltották fel – innentől ők uralták a kávépiacot.
A kávézás kultúrája – Kávé és szociális élet
A kávé hatása miatt hamar felváltotta a kor népszerű reggeli italait: a sört és a bort (!). Akik alkohol helyett kávéztak, sokkal energikusabbak voltak és a munkájukban is jobban teljesítettek – nem csoda, hogy ez a korábbi reggeli szokások gyors átalakulásához vezetett.
Egyre több kávéház nyílt egész Európában, a 17. század közepére csak London városa több mint 300 kávéháznak adott otthont. A pörkölt kávé illatában úszó kávéházak a társasági élet központjává váltak.
A kávézás kultúrája azonban messze túlnőtt a koffeines ital fogyasztásán: a kávéházak mecénások és művészek, kereskedők és brókerek találkozóhelyeiként is szolgáltak. Voltak olyan kávézók, amelyek költők, írók, festők és zeneszerzők törzshelyeiként szolgáltak - számos irodalmi mű, festmény és egyéb alkotás tiszteleg ezek előtt a helyek előtt.
De hogyan jutott el hazánkba? Olvass tovább!
A kávézás története Magyarországon
A kávé útja a török hódítás során vezetett el Magyarországra. Egyes írásos emlékek szerint az első magyar, aki valaha kávét ivott, egy Erdélyi fejedelem volt, akit Apafi Mihálynak hívtak. A feljegyzések szerint a fekete leves Érsekújváron került elfogyasztásra, ahol Ali Basa saját sátrában kínálta meg Apafi Mihályt a koffeines itallal.
De hogyan terjedt el hazánkban a kávé?
A magyar kávékultúra kialakulásában fontos szerepet játszott a török hódoltság: 150 éves ittlétük alatt a törökök számos kávézót nyitottak, azonban ezeken a helyeken a magyarok csak szolgálóként voltak jelen.
A törökök elmentek, de a kávé története tovább íródott. Ebben az osztrák és az olasz hatás is fontos szerepet játszott: a Három Kávésok Céhének megalapítása például a magyar Kávéfőző Balázs mellett, az olasz Belliano és a bécsi Reschfellner nevéhez fűződik.
Ahogy egész Európában, úgy a kávézás története Magyarországon is fontos szerepet hagyott a kávéházaknak.
- Nagy Kávéház: A Pest nevezetességeként számontartott kávézó olyan törzsvendégekkel büszkélkedhetett, mint Csokonai Vitéz Mihály és Virág Benedek.
- New York kávéház: A 19. századra közel 500 kávézó épült itthon, melyek között az egyik legkiemelkedőbb a máig működő – és egyúttal Európa egyik legszebb kávéházaként számon tartott – New York kávéház.
- Pilvax kávéház: Az 1848-as forradalom kapcsán mind jól ismerjük a nevét. Fénykorában olyan művészek második otthona volt, mint Petőfi Sándor, Jókai Mór, Degré Alajos, Bulyovszky Gyula, Nyáry Albert báró vagy Sükei Károly.
- Centrál kávéház: A 20. század első felében többek között olyan lapok szerkesztői és szerzői dolgoztak itt, mint a Nyugat, a Hét, a Magyarok vagy az Újhold.
Közel száz év távlatából a kávézás kultúrája továbbra is virágzik Magyarországon: ma már ezer fölötti kávézó üzemel, amelyekből számos üzlet a specialty vonalat képviseli.
Kávéfogyasztási szokások a nagyvilágból
Mostanra a kávé a világ kedvenc italává vált, de ahány nép, annyiféleképpen isszák. Különleges kávé receptek gyűjtésünkben néhány olyan izgalmas italról írtunk, amelyek hazánkban is népszerűek – most azonban következzenek érdekes kávéfogyasztási szokások a nagyvilágból!
- Olaszország: az espresso és a cappuccino hazájában a tejes italokat kizárólag reggelihez fogyasztják. Egy jó fekete viszont bármikor, akár vacsora után is jöhet!
- Ausztrália: a specialty kávé őshazája, innen indult útjára az újhullámos kávé forradalma. Legkedveltebb italuk a Flat White, azaz a dupla espresso tejjel és tejhabbal, hazánkban is népszerű.
- Vietnám: jellegzetes kávés italukat a tojássárgájával elkevert sűrített tej teszi extrán habossá és igazán különlegessé.
- Törökország: a török kávé elkészítése során a frissen pörkölt kávébabokat finom porrá őrlik, majd hideg vízzel és cukorral egy jellegzetes edénybe teszik, amit a tűz fölé helyezve lassan főznek.
- Costa Rica: náluk a hagyományos kávékészítés a chorreador-al történik, ami egy zoknira hasonlító zsákocska, egy faállványra erősítve. Az őrleményt a zsákba rakják és hagyják, hogy átcsepegjen rajta a forró víz, egyenesen a bögrébe.
- Mexikó: a mexikóiak kedvenc kávés itala a Café de Olla. Ezt a fűszeres kávét csillagánizzsal, szegfűszeggel és fahéjjal ízesítik és különleges agyagedényben készítik.
- Indonézia: az indonézek tudhatják magukénak a világ legdrágább kávéját. A Kopi Luwak a cibetmacska ürülékéből készül és egészen intenzív ízvilággal rendelkezik.
A kávé a világ minden táján a mindennapok fontos részét képezi, az otthoni és a munkahelyi kávéfogyasztás egyaránt óriási szerepet tölt be az életünkben. Napjainkban a világ több mint 50 országában termesztenek kávét, ráadásul a minőségi alapanyagokkal való kereskedelem mellett az olyan szolgáltatásokon keresztül is, mint amilyen a kávégép bérlés, a kávé fontos gazdasági szereplő tud lenni a mai napig.
